Kémiai reakció(= kémiai átalakulás) Kémiai reakciók során az
anyagok összetétele és
szerkezete megváltozik.
A kémiai reakció lényege: kémiai
kötések felbomlása és új kémiai
kötések kialakulása. Ennek egyik fajtája a
csapadékképződéssel járó kémiai reakció.
Csapadékképződéssel járó reakciók: Az elektrolit oldatok* összeöntésekor sok esetben
oldhatatlan vegyületek, csapadékok keletkeznek. A csapadékképződés az
oldódással és a disszociációval** ellentétes folyamat. A folyamat során az oldatban lévő ionok közül valamelyik
kation és valamelyik anionnal vízben nagyon rosszul oldódó vegyületet képez.
*
elektrolit: vegyületek, amelyeknek vizes oldata vagy
olvadéka, mozgékony töltéshordozók
**
disszociáció: A kémiai reakciónak az
a fajtája, amikor egy anyag két vagy több másfajta anyagra bomlik
Csapadék: Csapadéknak nevezzük a vizsgált oldatból
valamilyen módszer hatására kiváló, az adott rendszerben gyakorlatilag
oldhatatlan anyagot. A keletkező csapadék színét egyrészt az azt alkotó ion
színe befolyásolja, de színtelen ionokból is képződhet színes csapadék.
Azt a szert, amelynek hatására az oldatból a kinyerni kívánt
anyag csapadék formájában kiválik, lecsapószernek nevezzük.
csapadék
Csapadékképződéssel járó reakciók ionegyenlete:
A csapadékképződéssel járó reakciók felírhatók
ionegyenletekkel. A reakció lényegét kapjuk, ha elhagyjuk a reakció során
változatlanul maradt ionokat, és az egyenlet bal oldalán csak a
csapadékképződésben résztvevő ionokat, a jobb oldalon pedig a keletkező
csapadékot tüntetjük fel. A csapadék keletkezését úgy jelöljük, ami a csapadék
azt aláhúzzuk vagy vastagon kiemeljük.
Csapadékképződéssel járó reakciók jelentősége:
A csapadékképződéssel járó reakciók felhasználhatók a
különböző ionok kimutatására, azaz a minőségi és mennyiségi elemzésben, és a
környezettechnikában is, pl. a szennyezett vizek, füstgázok, tisztításában.
szennyezett víz
Mikor képződik csapadék?
A különböző ionokból álló vegyületek oldhatósági adatai
alapján meg tudjuk mondani, hogy kétionos vegyület vizes oldatának
összeöntésekor képződik-e csapadék (végbemegy-e, kicserélődési reakció vagy
sem). Ha az alkálifémek ionjait valamint a nitrátion
vegyületeit összeöntjük, akkor nem játszódik le kémiai reakció.
A vízkő
A természetes vizekben előforduló kálcium- és magnéziumvegyületek
között vannak olyanok, amelyek vízben jól oldódnak, pl: nitrátok, kloridok,
hidrogénkarbonátok és vannak olyanok amelyek vízben nagyon rosszul oldódnak,
pl: karbonátok, foszfátok. Ezekből az oldatokból a körülményektől, tehát a
hőmérséklettől és egyéb ionoktól függően kicsapódhatnak a kálcium és
magnéziumvegyületek és így képződik a vízkő.
A sima csapvíz nem csak vizet tartalmaz, hanem különböző
oldott ásványi anyagokat is, leggyakrabban kalcium- és magnézium-karbonátokat.
vízkő
A vízlágyítás:
A vízlágyítás az a folyamat, amikor a kivált és lerakodott
ásványi anyagokat valamilyen savval (pl. sósav - HCl) újra oldatba visszük.
Ilyenkor szén-dioxid-felszabadulás (gázfejlődés) közben valamilyen oldható só
(pl. a sósav esetén kalcium- vagy magnézium-klorid keletkezik.
CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 +
CO2
MgCO3 + 2 HCl = MgCl2
+ CO2
A szénsav gyenge sav, ezért a vízkövet alkotó karbonátok már
egészen gyenge szerves savakkal is oldhatók. Például a kávéfőző citromsavval
átfőzve is vízkőteleníthető. A mosógép esetében a havonta egyszer elvégzett 90
°C-os ecetes, „üres” mosás és a folyékony mosószer használata kielégítő
megoldás általános esetben.
szénsav
